Kelet-Mecsek, Óbánya 2014. 03. 14-16.

Tavaly is Kelet-Mecsekben voltunk a március 15-ei hétvégén, azonban akkor a hegy nyugati felén és az emlékezetes hívihar után. Most a keleti felet választottuk, csillagtúráink kiinduló pontja Óbányán a 300 méteres magasságban fekvő Öreg Malomhoz címzett turistaház volt. Az érkezés és a gyors elhelyezkedés után jó félnapos túrára indultunk kimondva - kimondatlanul a környéken fellelhető geoládákat, illetve az összetett, multi-ládák egy-egy állomása által bemutatni szándékolt szebbnél szebb helyeket kerestük fel.

Tehát 14-én, pénteken délelőtt az Óbányai-völgyön indultunk el, azonban igen hamar elkezdtünk felkapaszkodni a Z+ jelzésen a Harács-mezőre. Innen a Tolna- és Baranya megye határán húzódó Dél-dunántúli Pirostúra jelzését követve előbb a gerincen haladva, majd erről kissé kitérve, kisvirágú hunyorok között értük el a Csalán-hegyet, melynek tetején nemzeti szín szalaggal átkötött, kiszáradt fatuskó volt a kőrakáson. Visszaereszkedtünk a P jelzésre, de nem sokáig, mert megint csak kis kitérő következett a Dögkút-tetőre. Le a Cigány-hegy nyergébe, onnan fel a S jelzésen, illetve letérve arról a Szószékre kapaszkodtunk. A betonlapokból álló háromszögelési ponton (kesserek között csak Kulisz-kocka) tetején kőrakásokból fia-tornyok magasodtak, illetve a lábához támasztva egy kőlap volt tengeri kagylók megkövesedett vázával. A nem messze levő kőrakás tetején pedig egy népies ábrázolású fácánt láthattunk fa lapra festve. Aztán erről átharántoltunk Tolna tetejére, az 594 m magas Dobogóra, ahol is egy kopjafa jelzi a megye csúcsát. Picike állványra rögzített fényképezőgéppel befutós-időzített csoportképeket készítettünk.

Megint csak vissza a jelzésre, letérés onnan haladva következett a Somlyó, ahol egykori földvár sáncait véltük felfedezni. Az itteni Kulisz-kockán agyag keresztet leltünk kis tulipán alakú nyílással, valamint egy ugyancsak agyag anyagú nyakbavalót bőr szíjjal, tulipános motívumokkal. Az innen nem messze levő Szamár-hegyen a háromszögelési pont mellett már nyírfa ágakból összerótt valamit) nem keresztet) találtunk. Innen leereszkedtünk a Büdös-kúthoz. Igaz, nem volt könnyű, mert utunkat állta egy masszív vadkerítés. Viszont e mellett haladva éppen a kúthoz értünk leJ. Víz nem jött belőle, csak jóval lejjebb szivárgott valami kis nedvesség. Tovább a S+ jelzésen mentünk, sok-sok ibolyát láttunk, lilát, fehéret egyaránt. Átsétáltunk a geo-leírás szerint Nagy-hegyre (a térkép szerint Bargyag), onnan pedig leereszkedtünk a Farkas-árok oldal benyílójában levő, szépen gyűrődött sziklafal aljában levő Vadvirág-forráshoz. Az elvetemült ládakeresők felkapaszkodtak a Lapátvárhoz is, melynek geoládáját sajnos nem találták meg, nagy volt a csalódásL. Késő délutánra járt már az idő, a lent maradt társaság fázott, nem győzte kivárni a keresgélést és hírmondót hagyva szép lassan elindult a Hideg-oldalon felfelé a Harács-mezőre, majd innen már együtt haladva ereszkedtünk le Óbányára, sok szép kankalinban gyönyörködve. Jól elfáradtunk az út során, jól esett a Mecseknádasdról felhozott húsleves és borsos tokány! Aztán kis iddogálás, háromszögű dominó kirakás fejezte be a napot.

Szombaton egész napos túrára, nevezetesen a Zengőre indultunk! Előzőleg jól belaktunk a vacsorával együtt felhozott reggelivel, sőt még ebédre való szendvicseket is készítettünk a Schlossberg étterem jóvoltából. Aztán a Pisztrángos tavak között, mellett a Pro Silva tanösvényen haladva jutottunk lankásan felfelé az erdei iskolához, onnan tovább pedig az érdekesen ferde lépcsős vízeséshez, a csepegő sziklához és a Péceli Endre emlékhez. Kisújbánya szélső házai érintésével a K4-en csodabogyó bokrok között feljutottunk előbb a Somos-hegyre, majd pedig a Réka-kunyhónál levő Etelka-forráshoz. Az itteni láda jól megtréfált bennünket, mert nem a megadott koordinátán volt, hanem egy „kedves” kessertárs jóvoltából csak jóval feljebb. Tovább a K4-en még feljebb túrázva értük el az egykori Zengő vándortábor emléktábláját. No itt kezdődött aztán a haddelhadd! Folyamatosan és meredeken emelkedett a S jelzés. Megálltunk egyet fújni azon a helyen (is), ahol tavaly a mély hó miatt visszafordultunk. Itt a viszonylag nagyobb magasság okozta hidegebb időjárás miatt még hóvirágot is tudtunk fotózni! Kerülgettük egymást felfelé a Püspökszentlászlóról érkezett Bazsarózsás turistákkal. Út közben hallottuk a faluban próbáló zenekar muzsikálását is. Szép lassan csak-csak felértünk a Zengőre (még a jóval fiatalabb) konkurencia előttJ Megettük szendvicseinket, körbe kínálgattuk egymást csúcs-csokival, aszalt gyümölccsel, mandulával. És persze a geodéziai mérőtoronyból a kilátást is megcsodáltuk. Még zalajáró Józsefünk fülét is meghúztuk – előlegbe! Lovasok is jöttek két hullámban: nyeregben is és kötőszáron vezetve is. Mi is elindultunk lefelé előbb a S jelzésen, majd a jelzetlen Komlós-völgyön át. Aztán a Skóciai Szent Margit úton és a Dóri úton haladva értük el az Antal képet, majd erről letérve a Szép Ilonka kilátót a Kecske-háton, a Réka-völgy felett. A kilátó kicsit rozoga volt, de azért felóvatoskodtunk rá néhányan. Aztán kezdődött a tegnap megismert libikóka: előbb le a Réka-völgybe, majd fel a vadászházhoz, a Döngölt-árok bejáratához értünk. Előbb együtt, majd pedig kettéválva ereszkedtünk. Előbbi csoport Óbányára, utóbbi pedig szintben haladva az óbányai vadlesre hasonlító be-kilátóba tartott. Valóban csodás a rálátás, illetve a belátás az egyutcás Óbányára! Jó meredek az út ide, de mi most lefelé mentünk rajtaJ Igaz ez így is térdet próbáló. Kankalinok szegélyezték utunkat, no meg a sípálya! Igaz, idén a tél elmaradt, de tavaly még tavasszal is tél volt! Leérve a faluba a két csapat találkozott. Na hol? Hát persze, hogy a pecsételő helyen, vagyis a templommal szemben levő kocsmahivatalban! Így teljesült a turisták óhaja is, miszerint milyen túra az olyan, amely még kocsmába sem vezet! S aztán megint a jó színvonalú vacsora, utána pedig a triminózás…

Vasárnap a bőséges reggeli és a szendvics csomagolás után nem csak túrázni, de a szállás elhagyásával már haza is indultunk. Kisebb körtúrára volt már csak lehetőség. Ezt a faluban található illatosház, az (odorárium) illatkamra felkeresésével kezdődött. Kedves vendéglátónk az itt kiállított, a természetben gyakrabban található 12 növény illatáról beszélt. Ezeket a falba épített dobozkák fedelének lecsavarásával magunk is felidézhettük, miközben diólevél teát szürcsöltünk! A túra maga a falu keleti végénél kezdődött és a már ismert Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán folytatódott. A Harács-mezőt elérve leereszkedtünk a Farkas-árokba, ahol előbb a kiszáradt Kalán Miska kutat, majd kisvártatva a folydogáló Jágerok kútját kerestük fel. Utóbbinál jól felkapaszkodva a félelmetesen meredek hegyoldalban találtuk meg a 11 pontból álló, a geocaching.hu játékban 3500.-ként elrejtett dobozkát. Szerencsés „földet érés” után a K+-en elértük a Váraljai erdészházat, majd a K4-en előbb völgyben, majd a Csörgőréttől már hegyoldalban felfelé a Kappenwassert. Innen pici kaptató jött, de már lefelé fordulva előtűntek Óbánya házai is. Az egyiknél ültetni való rózsaszín-bordó színű ibolyával kedveskedett az ott lakó néni az erre fogékony turistáknak. Még visszamentünk a turistaházba a kocsijainkhoz, majd szétrebben a társaság. Ki medvehagymázni indult Püspökszentlászló irányába, ki igencsak meredeken a Réka várba felmászva, Mecseknádasdra és a hatos út Varasdi völgyhídjához indult geoládázni, ki pedig rokonlátogatásra adta a fejét. Az időjárásunkra nem lehetett panasz, az éjszakai csöpörgést kivéve száraz, meleg, igaz időnként szeles időnk volt, míg Pesten viharok tomboltak, emiatt választási nagygyűlések maradtak el.

Jövőre március 15-e környékén jó lenne a Mecsek Jakab-hegyi részét felkeresni!

És végül egy idézet a mecseknádasdi kálváriánál elrejtett geoláda-dobozban talált bejegyzésből: „Tekerjetek emerre, ne legyetek leverve, jelenjetek meg egyes helyeken kedves emberekkel, legyen eszetek, de nevessetek rengeteget, rendesen szeressetek, keressetek eleget, de legyetek emberek!” Paks, 2014. január 3. Dévidzon, Rita, Dávidka.

Résztvevők: Benedekné B. Katalin, Borsos Gábor, Buzás Zsuzsa, Csanádi János, Csiszárik Imréné, Hegedűs Györgyné, Kurinszki József, Mátéka László, Mertz Anna, Ordasi János, Ordasi Jánosné, Pádár Éva, Szabó Lászlóné, Szerencsy Judit.

Képek: http://zoldsport.eu/galeria/category/152-2014-03-14-16-kelet-mecsek-tura

Borsos Gábor