Komáromi ládázás, bringával 2011

Gyerekes kerekezés Komáromokban

A komáromi erődök és a komáromi séta geoládák pontjainak felkeresésére szerveztünk egy gyerekes kerekezést. Három családdal, gyerekekkel, unokákkal vágtunk neki a túrának. A vasútállomásról kifelé menet rövid Duna-parti út vezetett a láthatatlan várhoz, a Monostori erődhöz. Ez a komáromi erődrendszer legnagyobb tagja, amit a Duna Gibraltárjának is neveznek. Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer utolsó tagjaként épült, korának legfejlettebb és legigényesebb építési technikájával. A Duna parti bástyájáról a kilátás fantasztikus, és innen nézve lehet igazán megérteni az erődök védelmi jelentőségét is. Bejártuk az erőd vezetéssel látogatható részeit, majd a haditechnikai bemutatót és a kenyérmúzeumot is. Defektszerelés: 1 szög.

 

Idefelé is elhaladtunk mellette, de az idő szűke miatt csak visszafelé néztük meg a 10-es út Győr felé vezető szakaszának kezdetén álló Lovas tüzér emlékművet, melyet a komáromi 5-ös lovas tüzérezred volt katonái állítottak az első világháborúban hősi halált halt bajtársaik emlékére. Ez Közép-Európa egyetlen olyan emlékműve, mely az elpusztult katonalovaknak is emléket állít. A Magyar Lovaskör, Komárom önkormányzatával közösen felújította 1999-ben. Azóta hagyományosan minden év októberének második szombatján koszorúzási ünnepségen tiszteleg a magyar lovas mozgalom és a város közönsége az áldozatok emléke előtt.

Rövid kis lendülettel értük el a Frigyes-laktanyát - melyet 1990-ig a szovjet hadsereg is laktanyaként használt - területén belül egy másik, lovas hagyományokra utaló épület található. A laktanya egyik legszebb épülete ez, a magánerőből felújított és eredeti funkciójának megfelelően hasznosított fedett lovarda. Az épület jelenleg a komáromi lovas színháznak ad otthont. A nevéből is sejthető, hogy nem hagyományos körülmények közt zajlik az előadás, így ne kisestélyiben gyere:) A lelátó kicsit "fapados", de az élmény önmagáért beszél majd.

múlt...

Ipari környezeten keresztül utunk következő állomása egy kis park széléhez vezetett, ahol egy faragott emlékoszlop a kerékpáros sportról tanúskodik.

A főút mentén kerékpárúton tovább haladva jutottunk el az Igmándi erőd déli ellenlejtőjén található kopjafás emlékparkba. Az 1848/49-es szabadságharc komáromi hőseiről 11 kopjafa emlékezik meg.

Az Igmándi erőd az erődrendszer legfiatalabb tagja, 1871 és 77 között épült. Jelenleg a kazamatákban a Klapka György múzeum római kőtára található.

úton


Komárom zöldövezetének szívében, a
Rüdiger-tó partján található a szép időben elég zsúfolt a park, ahol sok a horgász, a diák, a babakocsit toló anyuka vagy egyszerűen csak a kacsát etető gyerek. Tetszetőssége miatt terven kívül körbe bicikliztük. Következő állomásunk a városháza mögötti parkba (az Alapy Gáspár térre) vezetett, ahol az első világháborúban elesett Radetzky-huszárok emlékműve áll.

 

Útba ejtettük továbbá - legalábbis egy fagyi erejéig - Komárom egyik fő vonzerejének számító Gyógyfürdőt, melyben nyaranta kétmedencés, hideg- illetve meleg vizes strand is működik. Csak egy kis ugrás volt innen az Öregvárral szemben, a Duna jobb partjára épített Csillagerőd. Már az 1848-49-es szabadságharc idején is volt itt egy földsánc. Az erőd hídfőként védte bal parti erődítményeket. A másik két dél-komáromi erődtől abban különbözik, hogy nem lőréses folyosó, hanem vizes árok veszi körül.

erőd

A magyar oldali utunk vége felé közeledve a Jókai-ligetben üldögélve gyönyörködtünk gyerekeink játszótéri tobzódásában.

A vasútállomás felé indulva, a felüljáró híd lábánál balra található egy artézi kút, mely télen-nyáron hideg, egészséges vizet ad. Mellette a saroképületet az Igmándi Keserűvíz telephelyeként építették.

 

Ezután átkeltünk a Dunán Révkomáromba. A sétáló utcán – a tikkasztó hőség miatt most szinte kihalt volt – értük el a Klapka Györgyről, a komáromi erődök leghíresebb parancsnokáról elnevezett teret. Klapka 1849 májusától irányította a vár védelmét, és vezetésével a város védői a magyar szabadságharc bukása után, még két hónapig kitartottak. Az osztrák hadsereg sem erővel, sem csellel nem tudta elfoglalni azt, csak azután sikerült, hogy a védők szabad elvonulás fejében feladták Komáromot. A téren a Városháza előtt a hős kapitány szobra látható.

Innen egy kapuboltozat alá kanyarodva az Európa-udvarra jutottunk. Ismerkedtünk az európai népek építészeti jellegzetességeit megmutató épületekkel, a szökőkúttal és a körben elhelyezett királyok szobraival.

 

Megint kerékpárra kapva indultunk a régi és az újabb városrészt nyugat-keleti irányban átszelő vasút alatt északra, a 6-os bástyához. Ez a várost körülölelő Nádorvonal 6. bástyája, amelyet felújítottak. Sajnos az egész erődvonal ma már nincs meg, mert a város terjeszkedése miatt több helyen elbontották. Feltekertünk a sánc tetejére is, és körülnéztünk. Az 5. és a 7. bástya is látható. De a Vágnak, eljövendő nyári vízitúránk utolsó métereinek nyomát sem láttuk a töltés előtt. A 6. bástyában jelenleg étterem, galéria, és római kőtár üzemel. De tartottak már itt szabadtéri előadásokat is. Amíg a túra második, üvegcserép okozta defektjét szereltük, a kölykök bástyakerülő versenyt rendeztek

 

Idefelé kimaradt egy érintőpont, ezért a városi stadion mellett elhaladva az Újvár Madonna bástyáján található Kőszűzhöz tekertünk. Fityiszt mutat a várat ostromló ellenségnek, a talapzatán pedig egy méltán elhíresült felirat olvasható. Ez hadd maradjon a titok homályában!

 

Mivel az ég már eléggé dörgött-villámlott, „sovány disznó vágtában” a vasútállomásra tekertünk a kör bezárásaként. Alig raktuk fel kerékpárjainkat a kocsik tetejére és indultunk el hazafelé, neki is kezdett az eső. Minden Cassandrai jóslattal ellentétben így nem áztunk el Viszont a sok szép és érdekes látnivaló miatt meg-megszakított túraútvonal, a láda megtalálások izgalma, a gyerekekhez illesztett túratáv miatt apraja és nagyja is jól érezte magát a túrán!

Borsos Gábor fényképei>>

Szabó Árpád képei>>