Látnivalók az úton

Részletek

Szülőkategória: ZERGE 50

Módosítás: 2016. november 25. péntek, 21:20

Látnivalók az útvonalon

A Budai 50 útvonala a Nagykovácsi falu medencéjét övező hegyfüzér útjain vezet.
Különösen érdekes a táv második fele, amely a Budai-hegységnek a turisták által ritkábban látogatott részein halad keresztül, ahol sok természeti szépséget láthatunk.

Szépjuhászné: 350 m magasan, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy hágójában, a Budakeszi út mentén fekszik. A Szépjuhászné elnevezést egy, Mátyás királlyal kapcsolatos mendemondának köszönheti. Itt állott a középkorban a magyar alapítású
Pálos szerzetesrend főmonostora a régi Budaszentlőrincen. Az egyetlen magyar alapítású rendet a tatárjárás után alapította Özséb esztergomi kanonok. A rendház nevezetes tagja volt az 1500-as évek közepén élt Fráter György, valamint Verseghy
Ferenc, Virág Benedek. A kolostor a mohácsi vész után pusztult el. Romjai részben ma is láthatók.

Nagy-Hárs-hegy: A felső triász korú mészkőből és hárs-hegyi homokkőből álló hegy csúcsa alatt nyílik a Hárs-hegyi-barlang, amit Báthori László XV. századi pálos rendi szerzetesről neveztek el, aki 20 évig élt remeteként a barlangban, ahol könyvet írt a szentek életéről. Az egyház boldoggá avatta. A barlang a kőkortól lakott volt a leletek alapján. 1766-ban vasércet bányásztak benne. 1910-ben lépcsőt építettek a bejárathoz, és díszes vasráccsal vették körül, ami a II. világháborúban
megsemmisült.

Fazekas-hegy: A 281 méteres hegy kőfejtőiben 60 őskori tengeri csigafaj, 30 kagylófaj, 14 lábasfejű ammonitesz faj maradványait lelték meg az őslénykutatók.
Hármashatár-hegy. Magassága 497m. Nevét Buda, Óbuda és Pesthidegkút hármas határáról kapta.

Virágos-nyereg: A Csúcs-hegy és a Vihar-hegy közötti nyereg neve. Mellette halad el az Oldal út, amelyet Guckler Károly székesfővárosi erdőmester épített ki.
Közelében látható a román stílusú Gercsényi templom, amely a középkorban elpusztult Gercse faluhoz tartozott. Többször újjáépítették, jelenleg a sekrestye nélküli eredeti építési formájában áll.

Jegenye-völgy: Három részből áll. Felső része a Kerek-hegytől délre, kb. 350 m magasságban indul. Állandó vízfolyása a középső szakaszban a Budaligetiforrásból
ered. Az Alsó-Jegenye-völgyben a víz egyesül a Pesthidegkút felől érkező patakkal, és itt láthatjuk a Budai-hegység egyetlen komoly vízesését, a Solymári-vízesést.
Szépségét rontja, hogy 1940 körül egy strandfürdő építése miatt betongáttal
zárták el. Lejjebb a Rózsika-forrás található.

Remete-szurdok. (Csak a 30 km-es táv): A „Máriaremetei Szurdok-völgy” Természetvédelmi Területet 1974-ben hozták létre, és a Budai Tájvédelmi
Körzet létesítésekor vált fokozottan védett területté, 1978-ban. A Budapest környékén egyedülálló szurdokvölgy tájképi jelentőségén túl sajátos  geológiai, különleges botanikai, állattani, és kultúrtörténeti értékek tárháza. Így érdekes a szurdok völgyáttöréses kialakulása, majd az azt követő patak-átirányítás (kaptura). A Budai-hegységben ritkának számító Dachsteini mészkő legjelentősebb előfordulását láthatjuk itt, benne 16 kisebb-nagyobb barlanggal, a barlangokban jelentős őslénytani, és régészeti leletekre bukkantak, a szurdok sziklaletörésein, a sziklás részeket és törmeléklejtőket borító erdőkben élő, védett növény- és állatfajok sokasága izgalmas felfedezésekre ad módot.

Zsíros-hegy: A 424 m magas Alsó-Zsíros-hegyen állt a Magyar Turista Egyesület Pénteki Asztalának turistaháza. Az asztaltársaság megalapítójának és
elnökének, Klauzál Istvánnak a közeli csúcson állítottak emlékművet.

Nagy-Szénás: 551 m kopár csúcsa dolomit anyagú, különlegesen szép panorámával. Innen szinte az egész Budai 50 útvonala belátható. A csúcs alatt
épült a Munkás Testedző Egyesület (MTE) elnökéről elnevezett Szabó Imre turistaház, amely antialkoholista menedékház volt. Mára csak emlékfal emlékeztet rá.

Nagykovácsi: A főváros környékének legmagasabban (342 m) fekvő települése egy katlanban terül el. A római időkben is lakott volt; a Perbál –
Nagykovácsi közötti, sárga sáv jelzésű út római eredetű. A magyar település a XI. században keletkezhetett. Ettől kezdve a királyi kovácsok éltek itt, majd a török időkben a falu elpusztult. A XVII. században németeket telepítettek ide. Kastélyát 1820 körül a Wattay család építtette klasszicista stílusban. A község határában régebben szenet bányásztak.

Telki: Egykori bencés apátsághoz tartozó falu. Első említése 1198-ból származik. A margitszigeti apácáknak többek között itt is volt birtokuk. A török
időkben 1543-ban és 1690-ben is elpusztult, majd újra telepítették. Temploma 1807-ben épült. A kőkereszt alapzata 1740 körüli. A Fő utca 12 sz. lakóház a skót bencések uradalmi épülete volt. Vadvédelmi terület. Hatalmas terület, a Nagy-Szénástól a Telki – Budakeszi műútig a Fekete-hegyekig terjed. Sok őz, szarvas, vaddisznó él a területen.

Petneházy-rét: Adyligettől délre, a Nagy-Hárs-hegytől nyugatra fekszik, a Kis-Ördög-árok környékénél. Az árok két részre osztja. Nevét Petneházy
Dávidról kapta, aki Budavár visszafoglalásakor, 1686 szeptember 2-án elsőként ért fel a vár fokára.