2018. június 01. Bécsben bringával

Szülőkategória: Beszámolók
Módosítás: 2018. június 20. szerda, 17:04

Pénteken Döblingben, a Széchenyi-emlékek közelében kászálódtunk ki kisbuszunkból és szedtük le kerékpárjainkat a trélerről. A tervünk az volt, hogy egy geoláda, Bécs belvárosának néhány magyar nevezetességéhez elkalauzoló leírás szerint haladunk majd.Jól döntöttünk! Bécs az elmúlt néhány száz évben kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország szempontjából. Évszázadokon keresztül annak a birodalomnak a fővárosa volt, amelyen belül Magyarország létezett. Az elmúlt évtizedekben pedig az egyetlen olyan szomszédos ország fővárosa, amely - mindenekelőtt gazdasági és életszínvonalbeli szempontból - a nagybetűs Nyugathoz tartozik.

A Döblingi elmegyógyintézetbenélt 1848-1860 között és itt lett öngyilkos Széchenyi István. Az épület előtt a legnagyobb magyar mellszobra áll. Innen tekertünk a belvárosba, előbb a Szent István székesegyházhoz (Stephansdom). A dómba lépve, a főbejárattól jobbra található a máriapócsi oltárkép (Papp István alkotása 1676-ból). A bal oldali szárny külső oldalának alsó sorában a XI. századi magyar szentek: Szent István, Szent Imre és Szent László, fölöttük pedig Szent Erzsébet alakja van megfestve. Tovább a Grabenen találtuk a Szentháromság- vagy Pestis-oszlopot, melyen magyar címer is látható. Az Esterházy-palotát Esterházy Pál herceg, magyar nádor megrendelésére építették 1695-ben, a Pálffy-grófok palotáját pedig 1813-ban. Wilczek-palotáttartják gróf Széchenyi István szülőházának, magyar nyelvű felirattal (bár újabb kutatások szerint ez megkérdőjelezhető). A levéltártöbb százezer, részben magyar vonatkozású iratot tartalmaz, ezért egy példa nélküli nemzetközi megállapodás keretében 1926-ben közös osztrák-magyar tulajdonnak nyilvánították az 1526-1918 közötti, legalább részben magyarországi hatáskörű szerveinek működése során keletkezett aktákat. Magyarország visszakapta a kizárólag magyar eredetű, tisztán magyar szellemi tulajdonnak tekinthető irat együtteseket, valamint állandósították a levéltári küldöttség intézményét (ez utóbbi alapján dolgoznak ma is - osztrák munkatársaikkal egyenlő jogokat élvezve - magyar levéltári kiküldöttek). Ugyanebben az épületben található a kancelláriahivatal is, ahonnan irányította gróf Andrássy Gyula a 19. század hetvenes éveiben nyolc esztendőn keresztül a Monarchia külügyeit. A Bankgassen egymás mellett két magyar vonatkozású épület is található: Magyarország ausztriai nagykövetségeépülete, valamint a Batthyány-palota. Bécs egyik legszebb külföldi képviselete a magyar nagykövetség. 1747-ben gróf Nádasdy Lipót kancellár vásárolta meg a magyar királyi udvari kancellária számára. 1848 tavaszán az első felelős magyar kormány megalakulásával, valamint a kiegyezéstől (1867) ismét a palota a király személye körüli minisztérium székhelye lett. A közös minisztériumok költségvetésének jóváhagyására a magyar és az osztrák parlament 60-60 képviselőjéből alakított delegációk is itt üléseztek bécsi tanácskozásaik alkalmával. 1918-tól Magyarország ausztriai külképviselete. Innen nem messze kísérelt meg merényletet Ferenc József császár ellen 1853-ban egy 21 esztendős csákvári szabólegény, Libényi János. A merénylet sikertelen volt, Libényit nyolc nappal ezután felakasztották. Az uralkodó megmenekülésének emlékére viszont öccse, Miksa főherceg egy fogadalmi templom(Votivkirche) fölépítését kezdeményezte.

A templom előtti téren található egy másik magyar vonatkozású helyszín: az EU 2004-es kibővítése alkalmából készített műalkotás. Itt köszöntöttük alkalmi kísérőnket, Puster Jóskát, aki eredményesen segített nekünk tájékozódni és kiegészíteni a tudnivalókat.

A fogadalmi templom mellett található az egyetem új épülete, melynek árkádjában található Semmelweis Ignác szobra (itt oktatott). A Körúton (Ringen) haladva közelítettük meg a következő pontot. Elhaladtunk a bécsi városháza (Rathaus) épülete előtt. Gárdapalota, német nevén Trautson. 1760-ban, az ugyanebben az évben Mária Terézia alapította magyar királyi nemesi testőrség, a "gárda" otthona lett. Az első testőrök között voltak a szellemileg Bécsben felnövő, itteni életük és szolgálatuk alatt európai látókörhöz jutó fiatalok, az ún. testőrírók: Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor és a legkiemelkedőbb, Bessenyei György. De a későbbiekben itt lakott Kisfaludy Sándor, Görgei Artúr és Klapka György is. 1924 őszén pedig itt nyílt meg a Collegium Hungaricum. 1962-ig a magyar állam tulajdonában állt. A Hofburgban az alábbi magyar vonatkozású helyszínek vannak.

Mária-Terézia emlékmű: Grassalkovich Antal, Nádasdy Ferenc és Hadik András szobrai. - Művészettörténeti Múzeum: számos magyar vonatkozású tárggyal (pl. szilágysomlyói kincs). - Osztrák Nemzeti Könyvtár és Fegyvergyűjtemény: számos magyar vonatkozású műtárgy (pl. Mátyás király kardja, II. Lajos király vértezete, magyar huszárkardok és egyenruhák, Zrínyi Miklós sisakja és szablyája, Báthori István díszvértje és sisakja, II. Apafi Mihály páncélingjei és fegyverei). - Világi és egyházi kincstár: többek között a magyar királyság történetét szemlélteti a hatalmi jelvények, a kitüntetések és a drágakincsek bemutatásával. A volt Birodalmi Kancellária szárnyánál egy magyar személyiségről, gróf, később már herceg Batthyány Károly Józsefről elnevezett udvar található. A Josefsplatzon, a császár lovas szobra előtt található a Pálffy-palota. Az 1575 körül épült palota 1684-ben került a Pálffy grófok kezébe. Valaha itt mutatkozott be a bécsi közönségnek a hat esztendős Mozart, s állítólag - szűk körben - a Figarot is itt adta elő először.

A Kärtner Straßen áll a Kaszinó palota, 1871-től mindmáig az Esterházygrófok tulajdonában van. Az Annagasse 10. szám alatt volt NádasdyFerenc palotája. Tovább haladva a Kärtner Straßen, a következő utcán balra tekintve láthatjuk a Kapucinus templomot. Magyar szempontból a kapucinus kriptának van jelentősége, mely 12 Habsburg uralkodó temetkezési helye. Itt helyezték örök nyugalomra Habsburg Ottót is. A Himmelpfortgasse 13. szám alatt találjuk Erdődy-Fürstenberg-palotát, mely volt a Rákócziak és az Erdődyek birtokában is. Évekig lakott benne II. Rákóczi Ferenc, melyre magyar nyelvű tábla is emlékeztet. A Bécsbe látogató magyar főurak kedvelt szálláshelye voltaSzálloda a magyar királyhoz (Hotel zum König von Ungarn), még ma is több szoba őrzi magyar családok nevét.

Fentiek felkeresése, kívülről történő megnézése után vacsorázni tekertünk, párosával ettünk egy-egy óriási adag bécsi szeletetInnen aztán a Favoritenben levő Betariel hostelbe, a szállásunkra mentünk. Kerékpárjainkat a magyar recepciós elhelyezte egy raktárban. Hasunk tele volt, fürdés után pihenni tértünk.

Fényképek: https://photos.app.goo.gl/uBvhVXi8BXJvg7mD3

Szombaton a reggeli után sikeresen kitaláltunk a városból, véletlenül letérve az Eurovelo 6-os útról, a szigeten viszont belefutottunk egy zsákutcába az ÖMV tartályai környékén. Megtapasztaltuk, hogy mekkora különbség hát-, illetve szemeszélben tekerni. A kitérő alkalmas volt arra, hogy a szabad testkultúrának hódoló parton, egy kiépített stégnél néhányan jót fürödhessünk az evezőspályákat tartalmazó Duna-ág vizében.

Aztán volt még egy kisebb keverésünk Schönaunál, mire kiderült, hogy le van zárva az árvízvédelmi töltésen vezető kerékpárút gátépítés miatt. A terelőút falvak közötti igen jó minőségű földutakon és a lakott területeken kis mellékutcákban vezetett. Elérve Orth an der Donaut, jókora kitérőt tettünk a parthoz, ahol rántott haltejet ettünk az Uferhaus fogadóban. Hála Jóska előzetes foglalásának nem csak helyünk volt a zsúfolt étteremben, de még az étlapon nem szereplő étket is ehettünk! Izgalmas volt a Dunán átívelő Andreas Maurer híd szédítő magasságában átkelni. A kavarás és a terelés miatti időveszteség következtében nem néztük meg sajnos Carnuntum római kori emlékeit. Viszont innen már látni lehetett Dévény várát! Dimbes-dombos terep következett, mire elértük az osztrák-szlovák határt. Aztán hipp-hopp már át is keltünk a bal-partra Pozsonyba, mely a Kárpát-medence második legnagyobb városa.

A vár alól jó fotótémát adott a jellegzetes pilonú SNP-híd. Szállásunkhoz közeledve Bécs után Pozsonyban is belecsöppentünk a sétáló utcák forgatagába. A Manderla hostelbeli szállásunkkal az volt a gond, hogy biciklijeinket csak a ház udvarán hagyhattuk összekötözve. Mint reggelre kiderült, ami mozdítható volt rajtuk, azt lelopták. Tisztálkodás után vacsora-helyet keresve sétáltunk a közelben, esti fényben is megnéztük a várost.

Fényképek: https://photos.app.goo.gl/nSUcUoN0mXXRzpuo1

 

Másnap a majd kihalt, most éppen csendes utcán reggeliztünk és indultunk várost nézni. Nemzeti Színház, Carlton-Radisson Hotel, Filharmónia, Nemzeti Galéria, Szentháromság szobor, Szent Márton dóm. Itt megálltunk, bementünk a magyar királyok koronázó templomát. Pozsony 250 évig (1536 és 1783 között) Magyarország fővárosa volt, számos országgyűlést tartottak itt még később is. Rengeteg nevezetessége közül kiemelkedik a Szent Márton dóm, ahol 11 királyt és 8 királynét koronáztak meg a Szent Koronával.

A háromhajós bazilikát egy korábbi templom helyén 1300 körül kezdték el építeni gótikus stílusban. Tornya eredetileg a várhoz tartozó őrtoronyként is szolgált, de ezt a szerepét később elvesztette. Az építkezés, bővítés folyamatosan tartott évszázadokig, közben már reneszánsz elemekkel is bővült a templom. Felszentelésére csak 1402-ben került sor. Az 1400-as években készült el az északi falhoz csatlakozó Szent Anna-kápolna, majd 1526-ban épült meg a déli előcsarnok. 1620-ban Bethlen Gábor a templomot az evangélikusoknak adta, de ők csak nagyon rövid ideig használhatták. Az 1730-as években épült a hozzá csatlakozó Szent János-kápolna, a dóm 1895-re nyerte el végleges alakját. Tornya ma neogótikus stílusú, igen magas: 85 méteres! Tetején a magyar Szent Korona óriási, kb. 300 kilós aranyozott másolata csillog a koronázások emlékét hirdetve. A szentély boltozatán Mátyás király, magyar városok és nemesi családok címerei sorakoznak, jelezve, hogy ők támogatták a templom építését.

Korábban Székesfehérváron, a Szűz Mária templomban tartották a koronázásokat, ám a törökök pusztítása Buda után Fehérvárt is elérte, így új helyet kellett keresni. A török hódítás előre haladtával egyre inkább a Felvidékre csoportosult át minden, ami az ország vezetéséhez köthető, így lett a főváros Pozsony, és így kezdődhettek el a koronázások is itt. Az első koronázásra 1563. szeptember 8-án került sor, amikor is Habsburg Miksa fejére helyezték a koronát, egy nappal később pedig felesége, Mária követte. Ezután további 10 uralkodó (mindegyik Habsburg...) következett: 1576. Rudolf, 1608. II. Mátyás, 1619. II. Ferdinánd, 1646. IV. Ferdinánd, 1657. I. Lipót, 1705. I. József, 1711. III. Károly, 1740. Mária Terézia, 1790. II. Lipót, 1835. V. Ferdinánd. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szent Koronánk a világ legértékesebb ereklyéi közé tartozik. Számos máig megoldatlan rejtély merül fel eredetével, készítésével és átalakításaival kapcsolatban, könyveket lehet írni jelentőségéről, szerepéről, kalandos történetéről. Többször ellopták, elrabolták, nem egyszer előfordult, hogy elásták, volt, amikor egy benzines hordóban. De mégis mindig hazakerült.

Aközépkori várost védő fal négy kapuja közül a Szent Mihály-kapuaz egyetlen, ami megmaradt: az óváros északi bejárata volt. Éjszaka felvonták a kapu előtti hidat és vasrácsot eresztettek le. A toronyban ma fegyvertörténeti kiállítás tekinthető meg. Mellette még látszanak a városfal és a vizesárok maradványai. A kapu alatt található Pozsony ,,nulla kilométer'' pontja.

A város legrégebbi egyházi épülete a Ferences templom. Gótikus stílusban épült és már a 13. század végén felszentelték. Azóta magyarul miséznek itt, ott tartózkodásunk alatt is ez történt. Bár az 1590-es földrengés nagy károkat okozott benne, reneszánsz stílusban újjáépítették, majd a 18. században barokk átalakításokat is végeztek.

Sorra vettük még a Trinitárius templomot, az Öreg Városházát, a Prímási- és a Pálffy-palotát, majd feltoltuk a bringáinkat csomagostul a Várba és ott megnéztük a kiállítást is. Ennek kertjében ebédeltünk.

Tovább állva a rakparton hagytuk el Pozsonyt és a bal parti kerékpárúton kb. 11 km-t tekerve értünk a Dévényivárromhoz. A várhegy és környéke már hétezer éve lakott. A régészek történelem előtti népek valamint kelta, germán, római emlékekre is bukkantak ezen a területen. Itt húzódott hajdan a Római Birodalom védelmi vonala, a Limes is. A vár és a helység neve is a római kori Dowina elnevezésből ered. A honfoglalás után a Duna- és Morva-folyók egybefolyásánál a nyolcvan méter magas sziklán őrködő nagyszerű vár ezer éven át Magyarország nyugati kapujává vált. A hagyomány szerint innen nézett Árpád vezér nyugatra, miután 907-ben Pozsonynál a magyarok megsemmisítő vereséget mértek a bajorokra. Később fontos királyi határőrerőd, később egymást követően a Garay, Szentgyörgyi, Bazini, Báthory, Palocsay, Keglevics és Pálffy családok birtoka. Többször élt át ostromot: 1271-ben II Premysl Ottokár, 1616-ban a fellázadt jobbágyok, 1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1621-ben Buoquoi császári tábornok hódítja meg ostrommal. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török hiába ostromolja, ám 1809-ben Napóleon katonái felrobbantják, és ezzel hadászati jelentőségét elveszti.
Az első világháborút követően Csehszlovákiához csatolták a területet és a megelőző ezer év emléke nem kívánatossá vált. 1920-ban felrobbantják, majd a hatvanas években megkezdődő régészeti ásatások, felújítási munkálatok során talapzatát is elhordják. Az 1980-as években, sok éves feltáró és helyreállító munka után a dévényi várat megnyitották a látogatók előtt.

Ady Endre verssorain keresztül Dévény az egész magyarság köztudatába bekerült:

Verecke híres útján jöttem én, / Fülembe még ősmagyar dal rivall, / Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?

Este aztán innen indultunk haza Pestre kisbusszal-trélerrel.

https://photos.app.goo.gl/oj9DqisyufHzwvES2

Borsos Gábor