Beszámoló - 2016. május, Bogács

Szülőkategória: ROOT
Módosítás: 2016. június 06. hétfő, 10:01

Ismét jólesett a nyugdíjas csapattal túrázni, ezúttal Bogácson.

A jurtaház elfoglalása után nosztalgiával iparkodtunk a gyógymedence meleg vizébe, kiáztatni magunkból minden feleslegest.

Este a remek pörköltünket elfogyasztottuk, amit ezúton is köszönünk a kitűnő szakácsunknak Ordasi Annának. Természetesen nem maradhatott el a sör, bor és … kóstolgatása sem.

Másnap reggel elindultunk Cserépváraljára a rég látott, de ismerős útvonalon. Megcsodáltuk a természet szépségeit és tovább indultunk Cserépfalu felé. Közben vészesen gyűltek a felhők a fejünk felett. Nemsokára elindultunk egy ismeretlen sárga kereszt jelzésen, hogy lerövidítsük a távot. Az út rövid volt és sáros, időnként minden lépésért harcolni kellett, sőt egyet léptünk előre és kettőt csúsztunk vissza. Végre kiérve a jól járható bicikliútra, szembejött velünk a gumikerekű vasút egy csapat vidám gyerekkel. Kiintegettük magunkat és szedtük a lábunkat, amennyire bírtuk, hogy az erősödő dörgés és villámlás ne az úton kapjon el bennünket. Nem sikerült. Nyakunkba kaptuk a jó nagy zuhit, de nem vette el kedvünket, tudtuk, hogy odahaza a medence meleg gyógyvize mindent kiáztat belőlünk.

Így is lett, miután elfogyasztottuk remekbe szabott töltött káposztánkat, melyet ezúton is köszönünk Csiszi Erzsikének, bevettük magunkat a medencébe. Mivel 10-ig lehetett fürdeni, még maradt egy kis időnk az esti beszélgetésre, borozgatásra és a másnapi program megbeszélésére.

Reggel 8 órakor friss, finom lángossal kedveskedtek remek szakácsaink, ujj nem maradt szárazon, mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána. Majd irányba áltunk Szomolya felé, hogy  üdvözöljük a rég nem látott kaptárköveket. Szép út volt, a Bogácsi kilátóval kezdtünk és meg sem álltunk Szomolyáig. A csodásan nyíló virágözön, a kaptárkövek, a hegyek látványa lenyűgöztek bennünket. Sőt, egy új kilátót is meglátogatott a csapat Szomolyán, legalább is a bátrabbak.

Konstatáltuk, hogy a felhők ismét vészesen kerülgetnek bennünket és elindultunk a pincesoron át Bogács felé.  Még a faluban járva elkapott ismét egy még nagyobb zuhé az előző napihoz viszonyítva, a házak ereszei alatt húztuk meg magunkat, a fal felé fordulva, hogy legalább az egyik felünk száraz maradjon. Miközben csúszkáltunk az erdőben az úton, vidám kiálltások hangzottak:

- De jó, hogy nem mostam le a tegnapi sarat a bakancsomról!                                                                              Bogácsra beérve kicsit kényeztettük magunkat  egy kis sörrel, fagylalttal, kávéval és indultunk fürdeni. Este a világ legfinomabb paprikáskrumpliját ettük!!! Köszönet mindenkinek, hiszen közös főzés volt. Megállapodtunk, hogy jó szokásunkhoz híven ragaszkodva jövőre is folytatjuk nyugdíjas túránkat.

Végül köszönet mind a 25 résztvevőnek, akik gondoskodtak arról, hogy a másik is jól érezze magát!!

A túrán készült képek itt megtekinthetők »

Írta Marsovszky Erzsi, de nem a saját nevében :)