Mászókás lurkó túra pünkösdkor

Szülőkategória: Beszámolók
Módosítás: 2019. június 18. kedd, 08:52

Szombaton a Bécs-közeli Mödlingben jött össze a 9 felnőttből és 7 lurkóból álló csapat, hogy az itteni láncos úton ismerkedjenek a vasalt út mászás kihívásaival, szépségeivel. Az itteni mászóútnak az a jellegzetessége, hogy a parkolótól a beszállásig kb. 100 métert kell mindössze megtenni! Valamint a teljes szintkülönbség is megegyezik a mászóút hosszával, mely kb. 115 m. Az út fekvése északi, vagyis a kánikulában is elviselhető, kiépítettsége jó, nehézsége B-C. További jellegzetessége, hogy a szokásos nehezebb, kezdő C fokozatú szakasz kikerülhető volt, így senkinek sem kellett kihagynia a mászást! Olyannyira nem, hogy voltak olyanok, akik többször is teljesítettek belőle egy-egy szakaszt. Ritka érdekessége ennek a vaslat útnak, hogy van benne egy áthidaló létra is, mely hab volt a mai tortán!

„A mászás egy táblánál meredek felszökéssel indul (B-C), ez mindjárt az út legnehezebb része. Gyakran vizes, csúszós, ilyenkor jobban kell ügyelni és karból megtartani magunkat. Följebb könnyű átkötés következik (A), majd balra egy kissé áthajló felszökés után (B) felfelé mászunk egy széles rámpán (B). Fölérve egy peremen megkerüljük a völgy fölé magasodó mészkő sziklatornyot (A-B), majd a sziklagerincen végig haladva (A-B) leereszkedünk egy meredek bevágásba (B). Itt jobbra fordulva visszatérhetünk a kiindulópontra.
A steig még tovább vezet. Meredeken fölmászunk a scharte túloldalán (B), majd tovább egy kiugró sziklatetőre (A-B). A kilátás innen gyönyörű a fenyvesekkel borított, sziklákkal tarkított kis völgyre, a házakra és szemközt egy várromra, az érdekesebb mászószakaszoknak azonban vége. Rövid úton, kisebb A-B-s betétekkel hamarosan a tetőn vagyunk.” – hegyvilag.hu.

Apropó torta! Potor Szili túravezetőnknek nemrég volt születésnapja, így a soproni szálláson tortával köszöntöttük őt. Majd elhelyezkedtünk szobáinkban, tisztálkodtunk és vacsoráztunk. Aztán a gyerekek Szilivel elmentek sündisznó lesre, hogy lefekvés előtt még levezessék a nap izgalmait.

https://photos.google.com/share/AF1QipN5zQ73vP5zbH5en5oRWpSi54AQwHOx_tus8dmv1h4zoaDEfn4zO6CXfFmz2EZ3sg?key=S0VYcXFwOGRlYzQ4SXRSMTFwSHhPQnlfazV6YVBB

Vasárnapra már egésznapos programot terveztünk a Hohe Wandon. Stollhof/Loderhof parkolóból indultunk és jókora emelkedőjű túrával közelítettünk a Magas Fal alá. Komoly szintemelkedést kellett leküzdeni a déli fekvésű úton, kábító kánikulai napsütésben.

A Hanselsteig A/B nehézségű ferrátáját választottuk, szintje 350 méter. A mászóút először egy rövid sziklahasadékot érint, majd egy fahídon átkelve elértünk egy nagyobb sziklaplatóra. Pad, asztal, kilátás. Az izgalmat egy keskeny, hosszú sziklahasadék jelentette, melyen egy függőleges, de jobbra dőlő vaslétra és néhány fémkapocs segítségével tudtuk felküzdeni magunkat. A fennsíkra felérve először a Herrgottschnitzerhaus felé vettük az irányt, itt pihentünk.

Majd a vállalkozóbbak a Ganghofersteig rövid, de annál nagyobb meglepetést jelentő, B/C nehézségű szikláján gyakorolhatták az enyhén visszahajló falon való felkapaszkodást, szint: 60 méter. Itt volt először szükség a gyerekek felső kötélbiztosítására, mert nem mindig érték el a fogásokat. Köszi Szili!

Ezután erdei ösvényen és a Drobilsteigen ereszkedünk le az Egyszarvú-barlangja mellett induló Währingersteig (B/C) beszállásához, szint: 120 méter. A fémkapcsokkal biztosított függőleges sziklafal és a jócskán kitett vaslétra már igazi izgalmakat garantáltak. A beszálásnál megint csak biztosítottuk az alacsonyabb gyerekeket. Aztán egy kisebb sziklabarlangból jókora lépéssel átléptünk egy jó hosszú létrára. Rövidke mászás után egy pazar kilátást nyújtó füves-pados platóra értünk. Innen 30 méterre megkerestük a barlanghoz tartozó geoládát is! Frankenhofnál már vártak ránk az utolsó mászást kihagyók és előre menők, akik elvittek bennünket a parkoló kocsijainkhoz, így megspóroltunk egy kis napon gyaloglást. Köszi Andris!

A soproni szállásunkra érve már senkit sem kellett babusgatni lefekvéskor.

https://photos.google.com/share/AF1QipPJUsgq-ZS7rwyoyle103IVxIJm4BrjggL7KsiTXlNFNArikVxS4uc5ovdAf714lg?key=Tm9Dem1fd2J3U3ZKTDRhaDZPQzVtUFJHVE1WeUdR

Pünkösd hétfőjére bő félnapos elfoglaltságot terveztünk csak rövid mászással, több látványossággal. Így a Hohe Wand platóra vezető fizetős út első kanyarjában levő Napóra parkolóban tettük le a kocsikat. A Völlerin turistaúton, tehénlegelőn keresztül indultunk, majd szerpentinezve kapaszkodtunk felfelé a kánikulai melegben a déli fekvésű úton. Alulról csodálhattuk meg a fölénk kinyúló Sky Walk háromszögletű kilátót és az alatta vezető nehéznél nehezebb mászóutakat és a korábban kinek-kinek sikeresen teljesített, illetve sikertelenül próbált HTL steiget. És egy sziklahasadék alatt már kötéllel biztosított szakaszon kitérve elértük a keresett Frauenluckensteig beszállását.

Innen vashágcsók vezettek fölfelé egy függőleges sziklafalon (B-C). A felszökés kis sziklaplatóra vezetett, ennek megmászásához Szilinek megint elő kellett vennie a kötelét, hogy a gyerekek biztonsággal feljussanak, ugyanis nem mindenki érte el a következő fogást, vagy a kötél-kantár nem ért el addig, és ilyenkor jól jött a kötélbiztosítás nyújtotta segítség. A türelem erényét is kellett gyakorolni, mert még szemben visszaereszkedők is jöttek felülről. A kőfülke plafonján lyuk tátongott: fölnézve egy hajdani barlang függőleges aknájába pillanthattunk bele. A kürtőbe létrát építettek, ezen kellett fölmásznunk. A felső nyílásból fény áradt a szűk térbe, így a mintegy 15 méteres kapaszkodáshoz lámpára sem volt szükség. A felső szakaszon a kimászás kicsit kényes volt, de a felértek már nyitott fényképezőgép lencsével vártak bennünket. A fennsíkra vezető további út gyaloglóterep volt. Kis kitérővel megkerestük az itteni geoládát is! A füves, de pazar kilátást nyújtó és paddal is rendelkező réten jót pihentünk. Szintkülönbség kb. 350 m, mászás kb. 25 m.

Aztán átsétáltunk a Hohe Wand egyik legcsodáltabb látványosságához, a Sky Walk jó 300 méteres sziklafal fölé nyúló ki/lelátójához. Össze-vissza fényképezgettük a látnivalókat és persze egymást/magunkat és vizsgáltuk ennek a műszaki alkotásnak a technikai megoldását.

Tovább menve, normál turistaúton ereszkedve elértük a fennsíkra vezető aszfaltutat, levágtuk a szerpentinjeit és mint induláskor, most is egy tehénlegelőn keresztül érkeztünk meg autóinkhoz. Ezeket megtöltve próbára tettük a meredek emelkedőt leküzdve a motorok teljesítményét és a sofőrök kuplungtechnikáját.

Egy újabb részéhez értünk fel a Hohe Wand pereméhez. A Kohlröserlhausnál ettünk, fagyiztunk, üdítőztünk, megcsodáltuk a kiállított, de megvásárolható szépséges és érdekes ásványokat, majd rövid sétát tettünk a sziklafalra épített vasrácsos járdákon, lépcsőkön, a Felsenpfadon.

Aztán huss, hazafelé vettük az irányt, (lefekvés előtt) szerencsésen Pestre, hazaértünk.

https://photos.google.com/share/AF1QipOzRIuMi_I7OBpbLcAWvHHR9oMQNZG_Pk8hU4z6S-RKdPuP0nYW9gEHljSyyUwzCw?key=Vm1tUHFENk1ZOUU3bF9ybGFjb21fXzdJYUctYkVB

Ez úton szeretnék köszönetet mondani a túra előkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerző Mátéka Lacinak és a lebonyolításban jókora segítséget nyújtó Potor Szilveszter túravezető társamnak!

Két-három vélemény: „Köszönjük még egyszer a túrát, nagyon jól éreztük magunkat! Hálásak vagyunk a segítségért, bátorításért, és a via ferrata-suliért ? Máskor is jövünk (ha nem bánjátok)?” „Fantasztikusan jó túra volt, fantasztikusan jó csapattal.? Köszönöm a türelmeteket, amíg az unokáimmal ott szöszöltünk a falon! További szép túrákat!” „Köszönöm, hogy segítettél megszerettetni a gyerekkel a túrázást, a hegymászást, remélem jó kezdet ez neki!”

Ilyenekért érdemes túrát vezetni! Borsos Gábor, ZÖLDSPORT Egyesület