Egy túra a havas Pilisben

Szülőkategória: Beszámolók
Módosítás: 2014. november 11. kedd, 17:00

Tegnap kitett magáért a Télapó. Itt a városban csak eső esett az éjjel, és elég bizonytalanul
készültünk a túrára. Esőkabátja ugyan van mindenkinek, de azért egész nap nullafokos vízben
ázni nem kellemes dolog.

Havazás DobogókőnHavazás Dobogókőn

Ahogy kapaszkodott velünk Dobogókő felé a busz, az láttuk ám, hogy fehéredik a világ.
Fent majdnem tíz centis hó fogadott, és sűrűn havazott. Az utóbbinak már kevésbé örültünk,
mert ami ránk esett az mindjárt vízzé vált. Kilátás nem volt, de a sűrűn behavazott fák
látványa kárpótolt mindenért. Először a Két- bükkfa-nyereg felé vettük az irányt, majd onnan
leereszkedtünk a Mária-padhoz. Mire odaértünk, megfogyatkozott a hó a lábunk alatt, de a
fentről hulló áldás is megszűnt. Egy kései reggeli és forraltboros János napi köszöntő után
pihenten indultunk a Vaskapu-völgyön fel a Pilis gerincére. Fent újra megsokasodott a hó a
fákon és a lábunk alatt, és sejtelmes ködben folytathattuk az utunkat a Fekete-kövek tetejéig.
A tervezett kilátás itt is elmaradt, de ezt nem kérte senki számon a túravezetőn. Az ebédünket
a közeli Pilis-nyeregben fogyasztottuk el, és közben figyeltük az odaszokott cinegéket, akik
minden kis morzsáért hálásak ilyenkor. Valószínűleg nem mi voltunk az első turisták akik
egy kis ennivalóval kedveskedtünk nekik. Ebéd után a Fekete-hegyen vezető jelzett úton
igyekeztünk a Kétágú-hegy felé. A dózerút hatalmas pocsolyáit, amit a hó alatt csak vékony
jég takart, sikerült mindenkinek elkerülni. Az Öreg-hegyi sziklamászó iskolához kitértünk,
hátha már lehetne egy kis kilátásunk, mert kezdett szakadozni a felhő felettünk, de itt sem volt
szerencsénk. Ahogy ereszkedtünk lefelé, egyre vékonyodott a felhő és a hegy lábánál kisütött
a nap. Kesztölcön aztán elfogyott a lábink alól a hó is. A Dorogra vezető útszakasz most sem
nyerte meg senki tetszését, mert a bányászkodástól meggyötört táj sebei lassan gyógyulnak,
viszont sütött a nap, és a Kétágú-hegyre vissza-visszanézve a sziklás hegyoldal képe kárpótolt
minket.
Mire Dorogra értünk, már búcsúzott a nap és aludni ment. Mi meg egy szépen sikerült túra
élményével gazdagodva tértünk haza.

 

2012. 01. 11.

A csapat: Jankus József, Mátéka László, Pádár Éva, Szepesi János + 2fő